A digitális korban, ahol az emberek online jelenlétét sokan valós identitásnak tartanak, a “personal branding”, vagyis a személyes márka építése sosem volt ilyen fontos. Ha szeretnél többet megtudni erről az izgalmas és aktuális témáról, olvasd tovább ezt a blogcikket, amelynek Balogh Petya, Balogh-Mázi Mária és Csábi Boróka stúdióbeszélgetése nyújtotta az alapot. A hosszas, jó hangulatú beszélgetés során osztották meg szakértelmüket és tapasztalataikat ezen a területen.
Balogh Petya már évek óta foglalkozik kommunikációval és vállalati márkaépítéssel, így érdekes betekintést nyújthat, hogy miként lehet egyénként is sikeresen megjelenni a digitális térben. Balogh-Mázi Mária pedig azt fogja körbejárni: hogyan lehet összehangolni a személyes és az online identitást, valamint hogy milyen hatással van ez az önbizalomra és a sikerre. Csábi Boróka a “Te vagy a brand” által több mint 8000 vállalkozónak és marketingesnek segített már, hogy önazonos és hiteles énmárkájukon keresztül megtalálják saját hangjukat a közösségi médiában. 2022-ben megjelent első „könyve”, amely formabontó módon valójában nem egy könyv, hanem a személyes márkaépítés fejlesztésével foglalkozó kártyapakli.
A beszélgetés célja volt, hogy átfogó képet adjon és konkrét, hasznos tanácsokkal lássa el az érdeklődőket, akik szeretnének tudatosan építkezni a digitális világban. Azok számára, akik már foglalkoznak személyes márkaépítéssel, és azok számára is, akik még csak most ismerkednek ezzel a fogalommal, bizonyosan hasznos tartalom.
A magyar vállalkozók kétségei és lehetőségei
A személyes márka építése egy komplex folyamat, mely túlmutat az egyszerű vizuális elemeken és a közösségi média kezelésén. Ez egy átfogó kommunikációs eszköz, mely a professzionális és emberi identitás egységének megteremtésére irányul. A folyamat nem csupán egyéni, de vállalkozási jellegű is, mivel ha hatékonyan van megvalósítva, akkor anyagi hasznot is hozhat az egyénnek.
A gyakorlati tapasztalatok alapján a tartalomgyártás nem csak a társadalmi elvárásoknak való megfelelésről szól. A valódi eredmények akkor érhetők el, ha az egyén olyan információkat oszt meg, amelyek valóban értékesek a közönség számára. Ez a fajta értékteremtés egy kölcsönös folyamat, mely elősegíti az interakciót és az elköteleződést a közönség részéről.
Ennek a folyamatnak egyik kulcseleme a bizalom kialakítása. Ez nem csak a professzionális kapcsolatokban, de az emberi interakciókban is létfontosságú. A bizalom alapját egyfajta nyitottság és sebezhetőség jelenti. Ennek hiányában a személyes márka építése csak felszínes lehet, és nem képes mély, tartós kapcsolatok kialakítására.
A közösségi média és az online platformok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a modern üzleti életben is. Azonban a magyar vállalkozók között is tapasztalható egyfajta óvatosság, félelem és kétely, amikor a személyes brandépítésről van szó. Különösen igaz ez abban a kultúrkörben, ahol a nyilvánosság előtt való megjelenés kockázatokat és sebezhetőségeket is rejt.
Szakértők és vállalkozók egyaránt megjegyzik, hogy sok magyar vállalkozó reticensen viszonyul a saját brandjének építéséhez. Nem csak a közösségi média trolljaival és negatív kommentekkel kapcsolatos fenyegetések miatt, hanem az üzleti kockázatok és gazdasági támadási felületek miatt is. Az emberek attól tartanak, hogy a nyilvánosság előtt való megjelenés nem csupán pozitív hatással lehet üzleti eredményeikre, hanem károkat is okozhat.
Az egyik érdekes megfigyelés az, hogy a közösségi média sokak szemében negatív konnotációt kapott a celebritások és “valósághősök” túlzott és sokszor negatívan befogadott online megjelenése miatt. Ezzel szemben azonban van lehetőség arra, hogy a vállalkozók a szakmai tudásukat és értékeiket is helyezzék előtérbe, nem csak a magánéleti részleteiket.
Az egyik javaslat szerint az ideális arány 80%-ban szakmai tartalom és 20%-ban a személyiség, a vállalkozó emberi oldala lehet. Ez nemcsak a szakmai kapcsolatok építésében lehet előnyös, hanem abban is, hogy az emberek megismerjék és megbízzanak a vállalkozóban, még mielőtt üzleti kapcsolatba lépnének vele.
Az elmúlt években egyre több vállalkozó és szakértő ismeri fel a személyes brandépítés jelentőségét, és annak előnyeit az üzleti siker szempontjából. A személyes kapcsolatok és a bizalom építése révén nem csupán a vállalkozó, de az ügyfelek és partnerek is profitálhatnak ebből a kapcsolatból. Vannak vállalkozók, akik már bebizonyították, hogy a személyes brandjük milyen mértékben hozzájárul az üzleti sikerhez. A saját üzleti életükben is alkalmazva a marketing eszközöket, több százmillió forintos profitra tettek szert.
A siker hármas egysége
Az üzleti siker alapvetően három pilléren nyugszik: a termék vagy szolgáltatás minőségén, az ügyfélkapcsolatokon és a kommunikáción. Ezek a pillérek nem különálló egységek, hanem összefonódva formálják a vállalkozások életét és határozzák meg a siker útját. Ahogy Barabási Albert-László is említette, a siker nemcsak a kínált értékről szól, hanem arról is, hogy ezt az értéket mennyire sikerül kommunikálni és validálni a külvilág számára.
A minőség önmagában már nem elég. Egy vállalkozásnak ma már nem csupán jó terméket kell piacra dobni, hanem olyan marketingstratégia kell mögötte, ami meggyőzi az embereket arról, hogy miért éppen azt a terméket válasszák. Ebben kulcsfontosságú a célközönség pontos meghatározása és a hatékony kommunikáció. Egy jól definiált célközönség és erős üzenet által nő az esély arra, hogy az ügyfelek ne csak megismerjék, hanem hűségüket is kiérdemeljük.
De nem csak az ügyfelekről van szó. Egy erős márka nem csupán a vásárlókat vonzza, hanem a tehetséges munkaerőt is. Ahogy egy vállalkozás vagy személyes márka épül, ugyanúgy nő a vállalkozás reputációja, és ez az emberi erőforrás menedzsmentjében is meghozza a gyümölcsét. Természetesen itt is adottak a kockázatok. A nyilvános és magánélet közötti egyensúly megtartása nehéz feladat, különösen a közösségi média korában, ahol az autentikusság és a valódi érték közvetítése fontos, de a túlzott önpromóció veszélye is fennáll.
A tartalomgyártás terén az új norma a mélység és a minőség. Az emberek ma már nem elégednek meg felületes cikkekkel vagy posztokkal. Így a vállalkozók és marketingesek előtt is megnyílik az új kihívás: a tartalmas, mélyebb cikkek és tartalmak gyártása, amelyek több formában is felhasználhatók – legyen az videó, podcast vagy blogbejegyzés. Ezt a folyamatot szervezett és rendszerezett formában érdemes megközelíteni. Egy tartalomnaptár és időblokkolás nem csak a tartalomgyártást, hanem az egész vállalkozást is fenntarthatóbbá teszi. Az automatizálás és a csapatépítés olyan eszközök, amelyek segítségével a vállalkozó fókuszálhat arra, ami a legfontosabb: a tartalom lényegére és az üzleti célokra.
Ez a komplexitás nem csak az üzleti, hanem az emberi oldalt is erősíti. A tartalom és a vállalkozás összehangolt menedzselése erősíti a márkaértéket és növeli az ügyfél- és munkaerő-bázist. Az így létrejött erős szinergia a vállalkozás minden területén, a termékminőségtől a humán erőforrásig, valamint a marketingig, kézzelfogható és mérhető eredményeket hoz, és ezen keresztül növeli a vállalkozás sikerességét.
Az érzelmi központú tartalomgyártás művészete
Ahogy a közösségi média és más online platformok teret nyernek, szakértők, cégvezetők és más befolyásos személyek gyakran találják magukat egy kihívásokkal teli területen, ahol a szakértői tudás és a közönséggel való hatékony kommunikáció között kell hídakat építeniük. Ebben a folyamatban nem csupán a tartalomgyártás kiváló minősége az, ami számít. Az is lényeges, hogy milyen hangot ütünk meg, és hogyan érjük el, hogy üzeneteink egyszerűek, de mégis mélyek legyenek.
Az egyszerűsítés művészete, amelyet sokan a Feinman-módszer inspirációjára alapoznak, itt válik különösen relevánssá. A szakértői tudás valódi átadása nem egyszerűen a szakterületen való jártasság kérdése; az is, hogy képesek vagyunk-e ezt a tudást olyan formában kommunikálni, hogy az mások számára is érthető és alkalmazható legyen. De hogyan lehet ezt összehozni az autentikus márkaépítéssel, amely a személyes “íz” és “hang” megőrzését igényli?
Ezen a ponton lép be a képbe a polarizáció, egy gyakran félreértett, de hatékony kommunikációs eszköz. A polarizáció itt nem konfrontációt vagy negativitást jelent, sokkal inkább egy olyan módszer, amely segíti az embereket abban, hogy véleményt formáljanak és interakcióba lépjenek velünk. Még akkor is, ha ez néha kritikát vagy ellenérzéseket vált ki, egy jól menedzselt polarizáció érdemi párbeszédre és mélyebb érzelmi kötődésre nyújthat lehetőséget.
Egy komplex puzzle egyik érdekes darabja a külső szolgáltatók és marketingesek szerepe. A közönség gyakran látja át, ha a tartalomgyártásban nem a márka saját “keze” érintett, és ezzel elveszíthetjük a közönség bizalmát. Nem mindegy, hogy hogyan érjük el a skálázást anélkül, hogy kompromisszumokat kötnénk az autentikusság terén.
Online kritika és célcsoportok
A modern kommunikációs csatornák, mint a LinkedIn és a TikTok, alapvetően megváltoztatták a márkaépítés és üzleti kapcsolatépítés szabályait, és a kritika kezelése ebben a kontextusban különösen kihívást jelent.
Miközben a közösségi média remek lehetőséget kínál az álláspontok érvényesítésére és a közönség szórakoztatására, nem szabad elfelejteni, hogy az online térben kapott negatív visszajelzések is ugyanolyan hatással lehetnek ránk, mint az offline kritikák. A kulcs ahhoz, hogy hatékonyan kezeljük ezt a kritikát, az, hogy tisztában legyünk vele, milyen típusú kritikával állunk szemben. A trollok által generált negatív hozzászólások gyakran semmilyen építő jelleggel nem bírnak, ezért figyelmen kívül hagyhatók. Az őszinte, de kemény kritikát azonban érdemes komolyan venni.
Az érzelmi távolság megtartása és az empátia alkalmazása mindkét fél számára előnyös. Nem vagyunk gépek, és egy rosszindulatú hozzászólás feldúlhat bennünket. De ha érzelmi távolságot tartunk, könnyebb objektívan elemezni a helyzetet, és még ha fájdalmas is, az igazság pillanatában elgondolkodni, hogy van-e érdemi tartalma a kritikának. Emellett az érzelmi intelligencia és az empátia fejlesztése hozzáadott érték a márkaépítésben és a kritika kezelésében egyaránt.
Még a válasz formátuma is fontos tényező. Nem minden kritikára érdemes nyilvánosan válaszolni, egy privát üzenet sokszor hatékonyabb és kevésbé drámai. Az erős online közösség bevonása is segíthet abban, hogy elnyomja a trollkodást és értékesebbé tegye a diskurzust. Az üzenet és a célcsoport tisztázása kulcsfontosságú, például, ha Z-generációs nőknek akarunk táplálékkiegészítőt eladni, a TikTok lehet az egyik legjobb platform ehhez.
Végül, de nem utolsósorban, a márkaépítés energiája jól befektetett energia lehet, ha a hosszú távú céljaidhoz illeszkedik. Az időt és energiát, amit trollkodással vagy heves vitákkal töltünk, sokkal hatékonyabban is felhasználhatjuk, például egy blogpost megírására vagy egy új termékfejlesztésre.
Amerikai és magyar perspektívák
A vállalkozói szellem megközelítése országtól és kultúrától függően változhat. Amerikában például sok vállalkozó már korán elkezdi a kommunikációt és márkájának építését, még ha nem is ért el jelentős sikereket. Ezt az amerikai kultúra biztatása és a kudarcokkal szembeni tolerancia is segíti. Magyarországon viszont megfigyelhető egy óvatosság, talán a kritika és az ítélkezés félelme miatt, amely sokakat visszatart attól, hogy megosztják tudásukat és tapasztalataikat.
Kulcsár Tibor és Szabó Tibor példái azonban rámutatnak, hogy megosztani a tudást értékes és bátorságot igényel. A félelem, ami sokakat gátol, az amerikai felmérések szerint is valós, sokan inkább “koporsóban feküdnének”, minthogy nyilvánosan beszéljenek. Viszont megosztani a tudást és az élményeket nemcsak lehetséges, de érdemes is. Egy-egy bátor lépés, mint egy idézet vagy egy fotó megosztása, már hozzájárulhat a személyes márkaépítéshez.
A márkaépítés nem csak az online térben zajlik. Bár a közösségi médiának, például TikToknak vagy Instagramnak, hatalmas szerepe van a széleskörű elérhetőség és gyors visszajelzés szempontjából, az offline események, mint konferenciák és személyes találkozók, lehetőséget adnak mélyebb, tartósabb kapcsolatok kiépítésére is. Nem elhanyagolható a vizuális identitás szerepe sem, egy jól megválasztott öltözék vagy a szín-tanácsadás nagyban befolyásolhatja az első benyomást és az üzleti kapcsolatok kialakítását.
A követőszám kérdése is kétélű. Míg egy nagyobb követőtábor pozicionálást és hitelességet kölcsönöz, addig egy kisebb, de aktív és elkötelezett közönség konkrét üzleti értéket teremthet. A mennyiségi és a minőségi kommunikáció közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy észrevegyenek, gyakran szükség van egy kritikus tömeg elérésére, de a minőség az, ami végül elkötelezetté teszi az embereket.
A személyes márkaépítés nem csupán egy technika vagy stratégia, ez egy mély és őszinte folyamat, ami az emberi hibákat és sikereket is magában foglalja. Végül is, a hitelesség az, ami mindig győz. Ahogy ti is vagytok a saját utatokon, legyetek bátran önmagatok, az autentikusság és az esendőségek felvállalása hozzáadott értéket teremt mind az üzleti, mind a magánélet terén.
A cikk alapjául szolgáló videót az STRT Akadémia Tudástárban találod meg: [Stúdióbeszélgetés] Balogh Petya, Balogh-Mázi Mária, Csábi Boróka: Personal branding – Miért kezdd el építeni a személyes márkád?
